Koffein

Manapság  a koffein az egyik legelterjedtebb, legszélesebb körben fogyasztott legális  ’drog’, amelyet nap, mint nap milliók fogyasztanak kávé, tea, csokoládé, illetve üdítők formájában. Van, aki napi több csésze kávét is megihat mégsem érzi különösebb hatását, van aki viszont már egy pohár kávétól is élénkebbnek érzi magát. Hogy vajon ez mitől függ? Legfőképpen az egyéni érzékenységtől, amit viszont mindenki csak saját tapasztalatain szűrhet le, hogy számára mennyi az ideális koffein mennyiség.   A csokoládé teobromint, az üdítőitalok teofillitet tartalmaznak, összefoglaló néven xantionokat. Egy csésze kávé 60-140 mg koffeint tartalmaz, egy üveg Cola 25-50 mg-ot. Hatása stimuláló, nem használóknál általában szorongást, rossz hangulatot okoz.   A koffein fokozza a szorongást, klasszikus pánikzavarokat indukálhat. Depressziós betegeknél is okozhat szorongást.  A sok kávé fogyasztása felerősítheti a hangulatzavarokat. Nagyobb mennyiségű kávé ivása esetén (napi 4-5 csésze) jelentkezhetnek kardiovaszkuláris zavarok, magas vérnyomás, megnövekedett szívinfarktus veszély.

Az általánosan elfogadott táplálkozási szakértők szerint egy egészséges felnőtt ember számára a mérsékelt napi maximum koffein mennyiség 300 mg

„Koffein-kalkulátor”

Ahhoz, hogy mérlegelni tudjuk a napi koffein bevitelünket, fontos, hogy tisztába legyünk a leggyakrabban fogyasztott koffeinforrások élénkítő hatóanyag tartalmával.

• Egy csészényi (2 dl) hosszú kávéban átlag 90-180 mg,
• egy adag (0,5 dl) presszó kávéban 100 mg,
• egy csésze fekete teában 20-90 mg,
• egy csésze oolong teában 10-45 mg,
• egy csésze zöld teában 5-30 mg,
• egy pohár (2 dl) kólában 20-30 mg,
• egy szelet (kb. 45 g) tejcsokiban 10-30 mg koffein van,
• egy pohár (kb.2,5 dl) guaranát tartalmazó energiaital koffeintartalma pedig 28-87 mg közötti tartományban mozog.

Ne feledjük azonban, hogy a koffeintartalom sok esetben csak becsült érték, hiszen függ a főzet alapanyagául szolgáló növény fajtájától, az elkészítés során alkalmazott behatásoktól (pl. pörkölés, fermentálás, elkészítési mód, főzési idő), a növényi rész és a víz arányától, azaz a töménységtől. (Rácz József 2004.Budapest, Addiktológia – Tünettan és Intervenciók.