Játékfüggőség

Kóros játékszenvedély?  Létezik ilyen? IGEN. Nem véletlenül hasonlítják a droghoz, hiszen okozhat függőséget ez is ugyanúgy, mint az alkohol. A mai világban a szerencsejáték legális, a legtöbb ember számára elfogadott szabadidős tevékenységnek számít szerte a világon. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább teret hódítanak a pénznyerő automaták, a sorsjegyek, a sportfogadások, kaszinójátékok, kártyajátékok, és nem utolsó sorban a lóversenyfogadás. Az internet korában manapság már nem csak fogadóirodákban lehet fogadni, hanem otthonról, kényelmesen, bármikor, fotelunkból hátradőlve meg tudjuk tenni tétjeinket, ha akarunk pókerozhatunk is, vagy kipróbálhatjuk  barátunk, ismerősünk által javasolt legújabb szerencsejátékot.  A legtöbb játékos esetében központi szerepet játszik a pénznyeremény, illetve a szerencsejáték-függő személyek gyakran számolnak be bizonyos módosult tudatállapotról (a pszichoaktív szereknél tapasztalható „high” élményhez hasonló tapasztalatokról.  A játék során romlik a játékos realitásérzéke, fellazulnak a kontrollműködések. Míg az esetek döntő többségében a szerencsejáték kikapcsolódást szolgál, ártalmatlan következmények nélkül, addig a populáció egy kisebb hányada problémás, vagy patológiás mértékű és jellegű játékot folytat. (Demetrovics Zs. 2008a). Persze nem mindenki beteg, aki egyszer-egyszer betér a kaszinóba vagy csupán az interneten egy fogadáson próbálja ki szerencséjét. A lottózókra sem mondhatjuk, hogy valamennyien egy súlyos szenvedély rabjai. Ám a kényszeresen cselekvőkre éppúgy egy iparág települt, mint a csupán szórakozni vágyókra, s őket sem engedi szabadulni.
Kezdj el aggódni, akkor az alábbi felsorolásból 5 tartósan fennáll, netán ismétlődően visszatér:

1. Szerencsejátékokkal való intenzív foglalkozás (korábbi szerencsejátékkal kapcsolatos élményeivel foglalkozik, a következő kalandot tervezgeti, vagy szerencsejátékhoz szükséges pénz megszerzésén gondolkodik)
2. A kívánt izgalom eléréséhez egyre nagyobb összegű tételek megjátszása.
3. Próbálná megtartani a kontrollt a játék csökkentése, vagy abbahagyása érdekében, de nem sikerül neki.
4. Nyugtalan, feszült, ingerlékeny ha megpróbálja abbahagyni a játékot.
5. Azért szerencsejátékozik, mert szeretne valamilyen problémájától, rossz hangulatától (bűnösség érzése, szorongás, depresszív hangulat, tehetetlenség) megszabadulni.
6. Miután veszít, másnap visszatér hogy veszteségét kiegyenlítse.
7. Hazudik a környezetében lévő embereknek, hogy titkolja a játékszenvedélybe való bevonódás mértékét.
8. Illegális cselekményeket követ el (csal, lop, bűnözik), hogy finanszírozza szerencsejátékát.
9. A játékszenvedélye miatt veszélyeztetve van, netán már el is veszítette állását.
10. Másokra támaszkodva gondoskodik a pénzről, hogy a játékszenvedélye okozta reménytelen anyagi helyzetén könnyítsen.

A kóros játékszenvedély kezelésében a kognitív terápiák,  pszichoterápiák és az önsegítés, illetve ezen módszerek kombinációja kap szerepet. (Demetrovics  Zs. és Kun B. és Balázs Hedvig, 2010. Az addiktológia alapjai IV., Kóros játékszenvedély. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó)